Google+
Megosztás
Megosztás
Levélküldés
Ajánlja tovább oldalunkat
Youtube

Elő nem tört szemfog

Az elő nem tört (impaktált, vagy retineált) szemfog esetében nagyon gyakran nem a fog műtéti eltávolítása a helyes megoldás. Legtöbbször mód van az állcsontban fekvő elő nem tört szemfog "előcsalogatására". Ehhez persze a ráolvasásnál egy kicsivel hatékonyabb módszer, a fogszabályozás. A megfelelő hely megteremtéséhez, illetve a fog kivontatásához rögzített fogszabályozó készülék kerül a fogakra, és néhány hónap leforgása alatt megtörténik a csoda... A korábban láthatatlan elő nem tört szemfog elkezdi felvenni a megfelelő pozíciót, "beáll a helyére"! Ahhoz, hogy az elő nem tört szemfogra egy horgonylatot, (brekettet=fogszabályozó tappancsot) tudjunk rögzíteni, egy kis szájsebészeti beavatkozásra kerül sor. Ilyenkor az ínyt egy picit megnyitjuk, és feltárjuk a fog koronai részét, hogy a fogszabályozó kollégánk rá tudja ragasztani a szükséges eszközt. Ezután már "csak" az aktív húzásra van szükség, hogy a fog pikk-pakk "kinőjjön". Ugye milyen egyszerű...?!

interdiszciplináris medicina

Milyen fogkefét használjunk?

Mondhatnánk, hogy lényegében teljesen mindegy... DE van pár jó tanács, amit érdemes megfontolni: A FOGKEFE

-legyen rövid fejű Mert a hosszú fejjel nehéz hozzáférni a hátsó és belső fogfelszínekhez! -ne legyen túl kemény Mert a kemény sörtékkel a rendszeresen azonos mozgással végzett sikálással el lehet koptatni a fognyak kevésbé ellenálló felszíneit (cement, dentin)! -sörtéi legyenek lekerekítettek Mert az eles hegyű sörték megsértik az ínyt, sőt akár a fogzománcot is! Érdemes-e elektromos fogkefét használni? Mindenképpen. Leginkább azért, mert lényegesen egyszerűbbé, kényelmesebbé és hatékonyabbá teszi a fogmosást. -kis feje miatt elérhető vele lényegében minden fogfelszín! -rotáló mozgása sokkal nagyobb intenzitással tisztít, mint a kézzel mozgatott hagyományos fogkefe! -nem kell mozgatni sem előre-hátra, sem fel-le, csak kényelmesen tartani kell, és a többit elvégzi az elektromosság! :)

A korona és a héj közötti különbség

A legfontosabb különbség a fogra ragasztott két megoldás között, annak kiterjesztése. Míg a korona a teljes fogfelszínt betakarja, addig a héj, legtöbbször csak a látható külső felszínre van felragasztva. Ebből következően a héjhoz jóval kevesebb foganyagot kell eltávolítani, feláldozni, kevésbé kell a fogat megpreparálni, megcsiszolni. A korona többféle anyagú lehet (fémkerámia, cirkon-kerámia, műanyag), de a héj mindig kerámiából készül. Mindkét megoldás speciális cementtel kerül felragasztásra. Fontos még tudni, hogy koronát a legtöbb (gyakorlatilag minden) esetben tudunk készíteni, héjat viszont csak akkor, ha a fog ép, vagy legalábbis nagyon kis mértékben sérült, vagy tömött. A nagy tömések, szuvasodások esetén nem lehet héjat készíteni, ilyenkor koronával kell "betakarni" a fogat. A héjak és a koronák is hosszútávú, tartós megoldást jelentenek mind esztétikai, mind funkcionális szempontból.

Mennyi ideig tartson a fogmosás?

Leginkább azt mondhatnánk, hogy pontosan addig, amíg az összes fogfelszínt sikerül úgy letisztítani, hogy azokon lepedék már ne maradjon.

Lehet, hogy ez valakinek 1 perc alatt is sikerül, de a legtöbben erre biztosan nem képesek... Ha negyedenként (quadránsonként) csak fél percet számolunk, akkor is minimum 2 percet el kell töltenünk a fogmosással. Vagyis minden valószínűség szerint szükséges 2-3 perc ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban végigmenjünk a fogak összes külső-, belső- és rágó felszínén. Érdemes letesztelni, megmérni, hogy kinek meddig tart egy átlagos fogmosás. Érdekes megfigyelni, milyen sok is az a 2-3 perc!

Szájvizek mindennapos használatra?

Rendszeresen semmiképp sem javasolt!

Miért? Leginkább azért: -amiért az antibiotikumot se szedjük, vagy -amiért az antibakteriális szappant sem használjuk FOLYAMATOSAN. Miért? Mert a rendszeresen alkalmazott különböző "fertőtlenítő" szájvizek felborítják a száj normál mikroorganikus flóráját, megváltoztatják az egészséges egyensúlyt a különböző baktériumok között, amelyek természetes alkotóelemei a száj "mikroszkopikus közösségének". Tudja valaki, hogy hány féle baktérium él a szánkban???? 130 különböző baktérium faj egyedei!!! Ezek kényes egyensúlyát befolyásolja a különböző szájvizek használata. Tehát akkor ne is használjunk szájvizet??? De igen! Van, amikor fontos és jótékony hatású, ha csökkentjük a szájban élő baktériumok számát (és ezzel együtt a patogén-kórokozó baktériumok számát is). Ez segíthet bizonyos gyulladások megelőzésében, gyógyításában, különböző sebek, műtéti területek gyógyulásában. DE!!! 1-2 hét után mindenképpen érdemes abbahagyni a szájvizek alkalmazását, hogy mielőbb visszaálljon a természetes egyensúly a szájflóra különböző alkotóelemei között.

Melyik fogkrém a legjobb, melyiket használjuk?

Mondhatnánk, hogy lényegében teljesen mindegy... DE van pár dolog, amit érdemes tudni: A FOGKRÉM kiválasztásakor általában a legfontosabb szempont, annak ÍZE...

Nincs ezzel semmi probléma! Az esetek többségében nyugodtan használja azt a fogkrémet, amelyik legjobban "ízlik". Vannak különböző fogkrémek, amelyeket kimondottan egy-egy speciális helyzetre, vagy betegség típusra ajánlanak: - fogszuvasodás ellen - fogínyvérzés ellen - fogágybetegség esetén - fognyaki érzékenység csökkentésére - fogfehérítésre stb. Ezek a "speciális" krémek csupán néhány összetevőben térnek el egymástól, de lényegi különbség alig van közöttük... Ez azt jelenti, hogy pl. egy fehérítő hatású fogkrém használata miatt valaki nincs fokozottabban kitéve mondjuk a fogszuvasodásnak, vagy a fogágybetegségnek! Amire érdemes még figyelni a fogkrém kiválasztása során: vannak olyan összetevők, amelyek egyesek számára problémát, allergiát, érzékenységet okozhatnak. (Szerencsére ez nagyon ritka, de előfordulhat.) Ilyenkor fontos áttanulmányozni a fogkrém tubusán feltüntetett összetevőket! Vannak mentol mentes, fluormentes fogkrémek, vannak gyógynövény alapúak, stb, stb, stb. Egy érdekes tény a végére: A fogkrém segíti a fogmosás hatékonyságát, effektivitását, és persze kellemes érzetet kelt, friss leheletet biztosít, hatásosabban távolítja el a plakkot, DE fogkrém nélkül is lehet ugyanolyan tökéletesen fogat mosni, mint fogkrémmel...

Inlay

Ismerős ez a kifejezés? Az inlay, vagy betét egy olyan tömés, amelyet a fogtechnikai laboratórium készít, és ragasztással, cementezéssel kerül rögzítésre a fogakba. Mi az előnye? Leginkább az, hogy hihetetlenül pontos, és mivel homogén szerkezetű, tartósabb, ellenállóbb, mint a hagyományos tömések. Arról nem is beszélve, hogy olyan anyagból is készülhet, amellyel a szájban nem tudnánk dolgozni. Nagyon jó megoldás azokban a fogakban, amelyeknél nagy foganyagveszteség áll fenn, így töméssel nehezen lennének felépíthetők a törés veszélye miatt. Az esztétikája is letöbbször kedvezőbb (kivéve persze az arany betétet). Mi a hátránya? Mindenképpen nagyobb munkaigényű. Lenyomatokat kell hozzá venni az előkészíett fogakról, és több munkanap szükséges az elkészítéséhez. A fogtechnikai munka miatt mindenképpen szükség van egy plusz kezelési ülésre. a fentiekből következően drágább, mint a hagyományos tömés. Milyen anyagból készülhet? Aranyból, arany-kerámia kombinációból, porcelánból, préskerámiából, illetve speciális műanyagból. A képen két préskerámia inlay látható.

inlay

 Fogtechnikai munka: Czinkóczky Procera Labor

Milyen gyakran és mennyi ideig kell fogat mosni?

A fogorvos javaslata: minden étkezés után, nagyjából 20-30 perc elteltével.

DE MINIMUM NAPONTA KÉTSZER (REGGEL ÉS ESTE) Ha ez sikerül, már megtettük a minimumot, ami a plakk megszilárdulását, megkövülését, vagyis a fogkőképződést megakadályozhatja. Ha ezt elhanyagoljuk, bizony néhány nap alatt kész a fogkő, és ráadásul nyílt utat biztosítunk a fogszuvasodásnak is. Miért? Mert a fogfelszínekről el nem távolított lepedékben baktériumok milliárdjai telepszenek meg, amelyek egy része savat termel, és ez megbontja a fogzománcot. = fogszuvasodás A baktériumok másik része pedig a fogíny gyulladását, visszahúzódását okozza. = fogágybetegség Szóval: minél többször mos valaki fogat, annál nagyobb eséllyel előzheti meg az említett nyavalyákat. Ami fontos: hiába mos valaki naponta 10 x fogat, ha ezt minden alkalommal rosszul, vagy nem kellő ügyességgel teszi...  

Lyukas fog-fogszuvasodás-caries

A caries (ejtsd: káriesz), jelentése szerint fogszuvasodást jelent. A fogszuvasodás kialakulásáért, cariogén (fogszuvasodást okozó) mikroorganizmusok felelősek, melyek a fogak keményszöveteinek kioldódását okozzák. A folyamat nagyon korai állapotban még visszafordítható: • az elveszett ásványi anyagok visszaépülhetnek, • vagy visszaépíthetőek a fog külső felszínébe. A folyamat előre haladtával azonban, • olyan mértékű foganyag veszteség léphet fel, mely végül spontán üregképződéshez vezet. Ezért fontos rendszeresen fogászati szűrésen megjelenni, mert a szájvizsgálat alkalmával ezek a kezdődő szuvasodások is felfedezésre kerülhetnek, és ha minél kisebb a fogszuvasodás, annál kisebb traumát jelent annak gyógyítása, mind a fog, mind a páciens számára. Orvoslása: A caries gyógyításakor, 1. a szuvas terület kitisztítása után, felépítjük a fogat. Ez a foganyag veszteség mértékétől függően történhet töméssel, betéttel, esetleg korona készítésével is.

5+1 TÉVHIT a fogszuvasodással kapcsolatban

Praxisunk során, a betegekkel való beszélgetésekkor sok érdekes kérdéssel, gondolattal találkozunk a fogszuvasodással kapcsolatban is, melyek sokszor a pácienseink félretájékozottságáról tanúskodnak. 1. A szuvas tejfogakat nem kell betömni Nem igaz. A tejfogak speciális felépítése miatt a rajtuk keletkező szuvasodás hamar elérheti a fogbelet, mely gyulladáshoz, fájdalomhoz vezet, ezért legjobb, ha mielőbb ellátjuk a szuvas tejfogakat is. A fogszuvasodást okozó baktérium pedig nem csak a szájüregben, hanem a szervezet más területein is gyulladásokat okozhat, ami szintén nem tesz jót a gyermek szervezetének. 2. Ha egy szuvas fogat kezeltünk, a fogszuvasodás folyamata megáll Nem igaz. A kezelt területen – megfelelő ellátás esetén - nem fog újra szuvasodás kialakulni, de másik oldalon vagy felszínen ugyanúgy elkezdődhet a folyamat. 3. A fogak közötti nagyobb hézagok elősegítik a fogszuvasodás kialakulását Nem igaz Éppen ellenkezőleg, mivel a hézagosan álló fogak tisztítása könnyebb, itt ritkábban alakul ki szuvasodás. 4. A cukor a fogszuvasodás fő okozója Igaz és hamis egyszerre. Valójában nem a cukor, hanem egy baktérium által termelt sav okozza a fogszuvasodást. Ez a baktérium viszont szénhidrátokkal táplálkozik, s a cukor is az. Más tápanyagok – liszt, kenyér, rizs, gyümölcsök - ugyanígy tartalmaznak szénhidrátot. A fogszuvasodás kialakulását jelentősen befolyásolja a szénhidrátok minősége és a bevitel módja. A legkárosabb a folyamatos bevitel – cukorkák szopogatása, szénsavas üdítők szürcsölése. 5. A fogérzékenység azt jelenti, szuvas a fogunk Nem igaz Nem a fogszuvasodás az egyetlen ok, amitől érzékeny lehet a fogunk. Számos más állapot – fognyaki érzékenység, fogak túlterhelése - is előidézheti a fogak ingerekre adott túlzott érzékenységi reakcióit. +1. Ha szuvas a fogunk, úgyis észrevesszük, kár emiatt kontrollra járnunk Nem igaz Ez az egyik legsajnálatosabb – és legkárosabb - tévhit. Az enyhe fogszuvasodás ugyanis semmilyen tünetet nem produkál. Gondos fogászati vizsgálattal, esetleges röntgenvizsgálattal a fogszuvasodás olyan stádiumban is észrevehető, amikor még minimális foganyag feláldozásával – vagy akár tömés készítés nélkül is – a szuvasodás folyamata megállítható.

Tegye meg az első lépést…

recepció
Kérjen visszahívást!
Foglaljon időpontot!

 5 GYANÚS JEL,
hogy a fogbeültetése körül valami
nem stimmel…

ÉRDEKEL!

Amiről a fogorvosok mélyen
hallgatnak, avagy
5 GYANÚS JEL,
hogy valami nincs rendben...

Kérjük töltse ki a mezőt!
Kérjük helyes e-mail címet adjon meg!
Kérjük fogadja el a feltételeket!
Elrontott és speciális fogászati implantációs esetek Fogbeültetés-szájsebészet Fogászat