Minden olyan esetben, amikor egy adott fogat érintő nagymértékű foganyag veszteséggel állunk szemben
• (gyökérkezelés utáni fogfelépítés, nagy kiterjedésű fogtörés),
• amennyiben egyéb megoldással a fogat nem lehet felépíteni (betét, korona) gyökércsapos műcsonkot, azaz egyszerűbben és érthetőbben szólva, ún. fogászati csapot készítünk.
A gyökércsapos műcsonk, ahogy a neve is utal rá, a foggyökérben egy csappal van rögzítve, és kis műcsonkkal állítja helyre a fog koronai részét, egy lecsiszolt foghoz hasonlóan.
Ezt a kis műcsonkot borítja be egy korona, visszaadva a fog eredeti formáját, színét, és teszi alkalmassá rágásra.
Tehát, a csap azért kell, hogy a csökkent mennyiségű foganyag felszínt megnöveljük és elegendő retenciót (tartás) tudjunk biztosítani egy korona számára.
A csap készítése során alapfeltétel, hogy az adott fog gyökérkezelt legyen.
Ugyanis, és itt szokott történni a félreértés, a csapnak a gyökérben csinálunk helyet, mégpedig úgy, hogy a meglévő gyökértömés egy részét eltávolítjuk, és az így keletkezett helyre rögzítjük cementtel az elkészült csapot.
Ami a LÉNYEG, és fontos tudnivaló, hogy
– a csap a gyökérben rögzül,
– míg az implantátum a csontban,
– a csap esetében a foggyökérre építkezünk,
– míg implantátum esetén már nincs fog, annak a helyére tesszük be az ún. műgyökeret.
A szájvizsgálat és röntgenfelvétel alapján könnyen látható, hogy a csap nem implantátum, és ugyan lehet próbálkozni, de egy gondos fogorvost nagyon nehéz megtéveszteni…